A háziorvosokat a legtöbben pszichés, vagy olyan testi bajokkal keresik fel, amelyek hátterében életmódbeli, életviteli nehézségek állnak.

Egy vezetőnek talán a legnehezebb feladata a változás keresztülvitele és elfogadtatása – nyilatkozta lapunknak dr. Papp Mária, a Debreceni Egyetem Gasztroenterológiai Klinikájának tanszékvezetője.

Magyarországon a koronavírus-járvány digitális fellendülést okozott az egészségügyben, mind a betegek, mind az orvosok oldaláról. Ez is kiderült a SE Magatartástudományi Intézetének felméréséből.

Kritikussá vált az igazságügyi pszichiátriai szakértőhiány az elmúlt évek során. A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) minapi konferenciáján firtatták az okokat és keresték a megoldást szakmájuk problémáira az érintettek.

Miközben a Covid-pandémia nyomán sok teherrel és a kényszerűség szülte változással kellett szembenézniük a háziorvosoknak, szerveződni kezdtek a praxisközösségek is. Mindezek együttesen számos módosulást hoztak az alapellátásban.

Figyelembe véve, hogy a WHO Global Burden of Disease tanulmánya szerint a depresszió gyakorisága 1990 és 2013 között 53,4%-kal nőtt, és a betegség előfordulását a Covid-járvány tovább növelte, a depresszió prevalenciája drasztikusnak tekinthető.

Miként változtatták meg a korlátozások a fizikai aktivitást, és ez hogyan hatott a lelkiállapotra? Ezt vizsgálta az SE Magatartástudományi Intézete.

Világjárvány idején, amikor sokszor arra sincs lehetőség, hogy huszonéves fiatalok elbúcsúzzanak az intenzív osztályon haldokló, hasra fordítottan lélegeztetett anyjuktól, apjuktól, nehéz a halál közelébe kerültek méltó elkíséréséről beszélni. De mindig vannak, akik képesek rá.

Egyre több magyar fordul mentálterapeutához poszt-Covid-szindróma miatt. Purebl György elmondta az Indexnek, már érzékelik a rohamot.

A Magatartástudományi Intézet leköszönt igazgatója szerint nemcsak a munkahelyi légkör kiváló az intézetben, de az ország legjobb szakemberei is itt dolgoznak.